A délelőtti játék közben egyszercsak guggolásból felegyenesedett, rám nézett, és mosolyogva lépett egyet, majd emelte a kis lábát és még egyet.....és még ki tudja mennyit lépett volna, ha nem lett volna pont a lába előtt egy játék.A lélegzetem persze most is megállt,a könnyem kicsordult!!! Olyan hihetetlen megélni ezeket a pillanatokat.....egyik nap még csak kalimpol a bölcsőből, a másikban már lépeget..... Sajnos Apa nem volt itthon, de azonnal hívtuk, hogy elújságoljuk neki a jó hírt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése