Úgy alakult, hogy Zsoltinak ki kellett utaznia Mikehoz Ciprusra üzleti ügyben és úgy intézte, hogy mi is vele mehessünk. Boldogan elkezdtünk csomagolni, tervezni, szervezni. Szerencsére Zsoltikának az útlevel kérelmét már elindítottuk, de meg kellett kicsit sürgetni, hogy biztosan készen legyen időben. Utazás előtt pár napig macibeülő nélkül fürdettük, mert tudtuk, hogy nem tudjuk magunkkal vinni. Elemér dokibácsinál is jártunk, mert sajnos indulás előtt 2 nappal Zsoltikánk elkapott valamit. Kis láz, köhögés, nátha. Majdnem meghiúsult a tengerparti kirándulásunk. De hála az erős kis immunrendszerének hamar elkezdett javulni. Beszereztünk "útiorrszívót" , homloklázmérőt, gyógyszereket.......mindenre felkészültünk.
Kedden volt az indulás. Nagyon jól álltunk a készülődéssel, csomagolással, de a végére mégis 3/4 órát késtünk a tervezett induláshoz képest. Szerencsére a rutinos férjem bekalkulálta. :) Így időben ott voltunk a reptéren. Zsoltika, mitsem törődve a rohangálással, kapkodással, izgalommal, csak hozta a formáját nevetgélt, bújt, játszott.
A becsekkolásnál minden gördülékenyen ment, a babával mindenhol elsőbbséget élveztünk. Egyre izgatottabban vártam a felszállást. Többen riogattak minket, hogy majd fájni fog a füle. És eljött a pillanat beszálltunk a repülőbe, ahol Babó mindent jól megvizsgált. Na ott már kezdett megdőlni a nem nyúlunk semmi "koszoshoz" elmélet. Megkaptuk a babaövet, amit az én övemhez kellett rögzíteni. A felszállás alatt megivott 120ml víz-almalét. Ez több, mint az átlagos napi adagja. Majdnem ki is ürült a cumisüveg. Gondoltam semmi gond, majd veszünk. De nem volt a gépen almalé. Úgyhogy gyorsan felöntöttem vízzel a kis maradék almalét. Zsolti baba nem nagyon értette miért kéne az ölembe ülnie, amikor Apa mögött "viccesfejű görög nénit" is lehet hülyíteni. Azért néha nekünk is sikerült felkelteni a figyelmét. Eközben a "viccesfejű" elaludt, vesztére, mert Zsoltikánk addig kiabált egyre hangosabban, amíg fel nem ébresztette, hogy vicceskedjen tovább. De nem neheztelt, folytatta a mókát.
A sok játékban és a napi izgalmakban kicsit elfáradt, elkezdett nyűgösködni, akkor csodaApa fogta fel-alá sétálva , rugózva elaltatta, addig megágyaztam a repülős alváshoz. Ami olyanjól sikerült, hogy az alvás nagy részét átaludta. A leszállás is sima ügy volt. Nem sokkal előtte ébredt, adtunk neki tápszert. Szerencsére a fülfájás most is elkerült minket. 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése